IGG-INTOLERANCIA TESZTEN ALAPULÓ ELIMINÁCIÓS DIÉTA HATÁSA A MIGRÉNES ROHAMOKRA
szerző: Dr. Krkos Károly
A migrén epizódszerűen jelentkező rendellenesség, melynek középpontjában a gyakran hányingerrel és fény/hangkerüléssel együtt járó súlyos fejfájás áll. Az Amerikai Egyesült Államokban a nők 18%-a, a férfiak 6%-a érintett. A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) diagnosztikai kritériumai szerint migrén akkor állapítható meg, ha a betegnek legalább 5 alkalommal 4-72 óra hosszan tartó csillapíthatatlan fejfájása alakul ki és az alábbiak közül legalább kettő jellegze-tesség megfigyelhető:
• féloldali lokalizáció
• lüktető jelleg
• jelentős vagy súlyos intenzitású fájdalom
• rutin fizikai aktivitásra (pl. sétálás, lépcsőzés) fokozódó vagy annak teljes elkerülésére késztető tünetek
• a fejfájás mellett az alábbiak közül legalább egy tünet létrejön:
o hányinger és/vagy hányás
o fény- és hangkerülés
A migrén sok esetben aurával jár,
• mely megelőzheti vagy követheti a migrénes rohamot, de izoláltan is jelentkezhet,
• 5-20 perc alatt fejlődik ki és kevesebb, mint 60 percig tart
• leggyakrabban vizuális tünetekkel jár, de más szenzoros és motoros tünetek ill ezek kombinációja is előfordulhat
• a vizuális tünetek pozitívak vagy negatívak lehetnek
• a legjellegzetesebb a villogó, körülírt látótérkiesés (scotoma), mely ív vagy szalag alakú, villogó vagy csillámló cikk-cakk határral.
Egyértelmű oka még nem tisztázott.
A betegségre való hajlam öröklődését bizonyítja, hogy a migrénes páciensek 70%-ában egyenes ági rokon érintettsége kimutatható. Néhány, migrénnel járó ritka betegségnél mutatható ki egyértelmű (általában autoszom domináns) öröklésmenet.
Migrénes rohamot kiváltó tényezők:
• hormonális változások (menstruáció, ovuláció, terhesség)
• stressz
• alvászavarok (túl sok vagy kevés alvás)
• gyógyszerek (pl. értágítók, fogamzásgátlók)
• dohányzás
• erős fény
• erős szagok
• fejsérülés
• időjárás változás
• éhezés
• ételek/italok, ételösszetevők, melyek a roham kiváltásával összefüggésbe hozhatók:
o koffein,
o édesítőszerek pl. aszpartám, szacharin
o glutamát
o citrusfélék
o tiramin tartalmú ételek (pl. érett sajtok)
o nitritet tartalmazó húsok
Számos tanulmány jelent meg, mely szerint a fejfájás kiváltásában szerepet játszó termékek fogyasztása immunglobulinok és komplement termékek, keringő immunkomplexek szintjének emelkedésével, lokális hízósejt degranulációval jár. Ételkomponensek elleni IgG és IgE szinteket mérve, az összes vizsgált páciens mintáiban az IgG szint volt emelkedett, az IgE kevésbé. Tradicionális kezelésre nem javuló pácienseknek (n=65) IgG teszt alapján eliminációs diétát vezettek be. 43 páciensnél (a 65 közül) teljes remissziót állapítottak meg. A vizsgált személyek között 6-nál migrén és colitis együttesen fordult elő. A diéta hatására mindkét betegségük jelentősen javult. A beavatkozás akkor hatásos, ha szigorúan betartják az étrend változtatást. Diétahiba esetén a tünetek pár napon belül kiújulnak.
Egy étrend és migrén összefüggéseit elemző irodalmi áttekintés szerint az eddig felmerült lehetőségek közül az étel specifikus IgE, az aminokat oxidáló enzimek (MAO A és MAO B) az azokat szulfatáló enzimek (fenolszulfo-transzferáz M és P) feltételezett csökkent aktivitásának szerepe nem igazolódott egyértelműen, viszont egyre több adat jelenik meg az az étel-IgG meghatározásra alapozott eliminációs diéta jótékony hatásáról.
Kettősvak, randomizált, cross-over tanulmány 30 nem aurás migrénes pácienst vizsgált. 6 hétig a páciensek felénél kiiktatták az étrendből az IgG pozitív komponenseket, míg a másik csoport fogyasztotta ezeket az ételeket. Az ezt követő 2-hetes diétamentes periódus után újabb 6 hetes elimináció történt az előzőleg nem diétázó csoportnál, míg az első fázisban diétázók IgG pozitív ételeket kaptak. Szignifikáns különbséget adódott a diétázó és nem diétázó csoportok között (mind az első, mind a második fázisban) a fejfájással járó napok száma és a migrén attakok száma tekintetében, így az IgG-pozitív ételek elhagyásának jótékony hatása bebizonyosodott.
A migrén gyakrabban fordul elő irritábilis bél szindrómában (IBS), gyulladásos bélbetegségekben (IBD) és cöliákiában szenvedő páciensek között. Migrénes édesanyák csecsemőiknél gyakrabban tapasztalnak kólikás rohamokat és a migrénes gyermekek csecsemőkorukban gyakrabban küszködtek kólikával. Számos tanulmány bizonyította az IBS, IBD, a cöliákia és a migrén kapcsolatát. Ezek között az állapotok közötti kapcsot a bél áteresztőképességének változása és a gyulladás kialakulása jelenti. Mindezek mellett a bél mikrobák összetétele, egyensúlya is fontos szerepet játszik a megfelelő mikrobiota-bél-agy tengely működésében.
Ábra: a mikrobiota-bél-agy tengely
Migrénes rohamokkal küszködő irritábilis bélszindrómával diagnosztizált betegeket 3 csoportba osztottak:
- az első csoportot IgG teszten alapuló eliminációs diétában részesítették,
- a második csoport probiotikumokat kapott, míg
- a 3. csoport mind eliminációs étrendet, mind probiotikumot két héten keresztül.
A migrénre utaló tüneteket, a bélműködést (gut function score) és a szérum szerotonin szintet vizsgálták a 0., 7. és a 14. napon. A bélpanaszok javultak, a migrénes tünetek enyhültek a vizsgálat alatt. A mért paraméterekben az eliminációs diétában részesült és a kombinációs kezelést (diéta és probiotikum) kapók esetében mutatkozott szignifikánsnak a javulás.
Egy kettős-vak, randomizált, kontrollált cross-over tanulmányban is vizsgálták az IgG-teszt alapján beállított eliminációs diéta hatását. A migrénes rohamok száma, maximális és átlag időtartama, a puffadás miatti hasi fájdalom gyakorisága és súlyossága és az életminőség szignifikánsan javult az étrendváltoztatás alatt, a provokációs diéta ellenkező hatást váltott ki.