Az elmúlt időszak fasciakutatásai forradalmi eredményeket hoztak a mozgásrendszer működésének megértésében, és radikálisan megváltoztatták korábbi elképzeléseinket. Ezek az eredmények nem csak a pre- és rehabilitációs munkát reformálták át, hanem rámutattak arra is, hogy a hosszú ideig figyelmen kívül hagyott fascia állapota jelentős mértékben befolyásolja a mozgásrendszer működését. Gyakran előfordul, hogy a fasciák diszfunkciója felelős lehet az ízületi mozgástartomány korlátozottságáért, a mozgásminták rendellenességeiért, kialakult betegségekért és nem utolsósorban a fájdalom kialakulásáért.
A fascia egy összefüggő hálózat, ami áthatol az egész testen, és beborít mindent: szerveket, izmokat, ereket, idegeket és még a test teljes szerkezetét is. Összekapcsolja a test különböző elemeit, hogy azok egységesen működjenek. A fascia olyan kapcsolatot teremt, amely lehetővé teszi a test távoli részeinek, különböző szerveinek és egységeinek kommunikációját.
Három példával szoktam szemléltetni:
>> az egyik egy darab hús, látjátok a fehér részét, az a fascia
>> a másik a mandarin, azon is látszik a fehér rész
Mindkettőről nehéz leszedni azt a fehér részt, ugyanez van nekünk is az izmainkon. Ha nagyon rá van "feszülve" akkor akadályozza izmaink szabad mozgását, tehát feladatunk van vele.
>> a harmadik pedig a krumplis zsák
Az emberi testben a legtöbb szabad idegvégződés a fasciában található, így a fascia a testünk legfontosabb proprioceptív (a testrészek térbeli és egymáshoz viszonyított helyzetének érzékelése) szerve. (Schleip 2003) Feltehetően a gazdag idegvégződések miatt a fasciáknak fontos szerepe van a fájdalom kialakulásában és fenntartásában is (például krónikus derékfájás). (Tesarz et al 2011)
A fasciák kezelése nem csak mozgásszervi problémák esetén hatásos, hanem más rendellenességek kezelésében is:
A fasciakezelés javítja a diabéteszes betegek perifériás keringését, ami gyorsabb sebgyógyulást eredményezhet. (Leonard et al 2009)
Az intenzív fizikai aktivitást követő fasciakezelés növeli a szívfrekvencia változékonyságát és csökkenti a vérnyomást. (Arroyo et al 2008)
A fasciakezelés csökkenti a szorongást. (Fernández et al 2008)
A nyakon végzett kezelés az idegrendszerünk "harcoló" részéről a "nyugis" részére tolja a vegetatív idegrendszer tónusát. (Henley et al 2008)
A fascia állapota, struktúrája és mozgékonysága hatással van a szomszédos és távoli testrészek működésére. A fascia képes segíteni vagy gátolni a mozgásokat, attól függően, hogy milyen állapotban van. Ezért előfordulhat, hogy ha valaki például fájdalmat érez az egyik vádlijában, akkor valójában a probléma a fasciálánc másik oldalán lehet.
A fascia állapota meghatározza a mozgásrendszer állapotát és működését, beleértve az ízületek mobilitását, stabilitását, a propriocepciót, a keringést és az idegek mozgékonyságát. Tudatos tevékenységgel (mozgással, manuális kezelésekkel) befolyásolhatjuk a fascia állapotát, és ha diszfunkció lép fel, segíthetjük az önkorrekciós képességet a funkcionális rendeződés érdekében.
A különféle manuális technikákkal a felszínes fasciákra tudunk legkönnyebben hatni, de bizonyos eszközök, fogások alkalmazásával a mélyebben fekvő elemeket és a viscerális fasciákat is kezelhetjük. A kezelés lehet erőteljesebb és gyengédebb. A manuális fascialazítás során kompressziót majd eltolást végzünk a szöveten.
FONTOS! A manuális fascialazítás ránézésre csak egy masszázsnak tűnhet, azonban ez nem masszázs, elsősorban nem az izmokról és azok keringésjavításáról szól, hanem egy másik szövetre (a kötőszövetre) akarunk hatni, tehát csak közvetetten hatunk egyéb szövetekre is, mint például az izmokra vagy perifériás idegekre.
Fascialazításról videót az alábbi linkeken találhattok:
Fascialazítás bemutatása a lábamon
Fascialazítás Család-barát magazin
